Csatka
Csatka |
Information / 
Informationen / 
Információk
The former "Chatka" is today famous mostly for its national parish-feast. The pilgrimage church of the village - with less than 400 inhabitants - is situated in the nearby beautiful beech-wood. Since 1862. every year, on the 8th of September, on the birthday of the Blessed Virgin Mary, the believers have been pilgrimizing here from all over the Country. Today mostly the gypsies are visiting here for whom a special gypsy-mass is celebrated.
|
|
|
|
Das einstige Chatka ist heute vor allem durch seine Kirmes landesweit bakannt. Die Wallfahrtskirche des Dorfes mit weniger als 400 Einwohnern steht außerhalb der Siedlung in einem schönen Buchenwald. Seit 1862 pilgern die Gläubigen am 8. September jedes Jahres, am Geburtstag Marias, aus allen Teilen des Landes hierher. In letzter Zeit sind es vor allem Zigeuner, für die auch Zigeunermessen abgehalten werden.
|
|
|
|
A mai Komárom-Esztergom megye déli szegletében fekvõ Csatka nevével elõször egy 1326-ban kelt királyi oklevélben találkozhatunk.
Nagy Lajos királyunk Csatkát jutalmul adományozta segítõ és hûséges hívének, Kont nádornak. Frissen szerzett birtokán Kont kolostort építtetett a pálosoknak. A csatkai kolostor korának legjobban támogatott szerzetesházai közé tartozott, a község is mezõvárossá fejlõdött.
A XV. századi csendes fejlõdés 1543-ig tartott, az itt élt szerzetesek közül Chatkay Pál atyát a rendi hagyományok a szent életû pálosok tartják nyilván. A kolostort a török 1543-as hadjárata elpusztította, a templom sérülten, de megmaradt. A lakosság ezt követõen nem tért vissza, így az épületek tovább pusztultak. A gazdátlanná vált területet aztán az 1630-as években a pápai rendtársak szerezték meg.
A lakatlan községbe végül is Radoványi Özséb pápai pálos perjel Pannonhalmáról hívott jobbágyokat. Velük 1724-ben telepes szerzõdést kötött, ami azért volt fontos, mert az atyák nem telepedtek vissza az elpusztult kolostorba.
Mivel II. József idején a betiltott szerzetesrendeket megfosztották birtokaiktól, a pápai pálosok is elvesztették Csatkát. Az akkor még hétszáz lelket számláló község, távol a fõ közlekedési utaktól, egyre inkább visszamaradt a fejlõdésben.
1950-ben, amikor a megszilárduló közigazgatás rendelkezése nyomán a terület több más községgel együtt Veszprém megyébõl Komárom megyébe került, a község potenciális energiája tovább csökkent.
A falu központjában, egy dombra kapaszkodó kis utcán sétálhatunk vagy autózhatunk ki a térképen Szentkútnak jelölt helyre. Útközben két kereszt mellett is elhaladunk, annak jelzéseként, hogy zarándokok útvonalán közelítünk a kegyhelyhez. Ahhoz, hogy a kegykápolnát megtekinthessük, a mély úton le kell ereszkedni az árnyat adó bükkfákkal körülvett völgybe. Még tovább, a katlanszerû völgy mélyén találjuk a, ma is vizet adó forrást. A csatkai búcsúk történetével és néprajzával foglalkozó mûvek ehhez a forráshoz kötik a zarándokhely kialakulását.
A néprajzkutatók két olyan hiedelmet is lejegyeztek, amelyek az új búcsújáró hely létrejöttéhez kapcsolódnak. Az egyik szerint a közeli jásdiak azt állítják, hogy a csatkai kútnál felfüggesztett, gyógyulások miatt szükségtelenné vált mankókat Jásdáról lopták el csatkaiak, hogy a jásdi búcsú hírét csökkentsék.
A másik monda szerint az andocsiak úgy vélték, hogy a kápolnát tõlük vitték az angyalok Csatkára. Az andocsiak ezért Kisasszonykor sírva mennek Szentkúthoz - és tiszta fehérben. Ahhoz, hogy Csatka búcsújáró hellyé váljon, nagyban hozzájárultak a gyúgyulásról terjedõ hírek. Vajkai Aurél említett egy jegyzõkönyvet, amelyet az ácsteszéri, akai, súri plébánosok írtak, megjegyezve, hogy "a fiatal pagonyban fekvõ, négy hatalmas õsrégi bükkfától körülvett kút bámulatosan gyorsan gyógyítja" az egyes betegségeket.
A csodaként szárnyra kelt történetek az egyház kánonjogilag nem is vizsgálta, így nem is hagyta jóvá, hírük mégis újabb zarándokokat vonzott Csatkára.
Az egykori Chatka ma országos búcsújáról híres leginkább; a 400-nál kevesebb lakosú falucska búcsújáró temploma a településen kívül, szép bükkerdõben áll. 1862 óta zarándokolnak ide a hívõk - az utóbbi idõben fõleg cigányok, akiknek kedvéért cigány misét is tartanak - minden év szeptember 8-án, Kisasszony napján az ország minden részébõl.
|
|
|
|
|
Last modified: 18-máj.-2001 Please send an e-mail to us: info@invitation.hu or a Fax to: 00 36 34 313454 All rights reserved! Copyright 2000. |
